Egyre elterjedtebb a gyakorlatban, hogy a munkáltató egyes juttatásokat csak azoknak a munkavállalóknak biztosít, akik egy adott időszakban (majdnem) minden munkanapot ledolgoztak. Például, a munkavállalók alapbérükön felül minden hónapban bruttó 20 000,- Ft jelenléti bónuszt kapnak, de csak akkor, ha az adott hónapban minden munkanapon dolgoznak. Jogi szempontból vajon kifogásolható egy ilyen díjazási rendszer? Kártyás Gábor írása.
Vannak, akik elveszíthetik vasárnapi bérpótlékukat a bérpótlékszámítás szabályainak tervezett megváltozása nyomán - írja az ado.hu.
A kilencedik, számítógép előtt eltöltött órában minden bizonnyal megfogalmazódik a szorgalmas munkavállaló fejében a túlórával kapcsolatban néhány kérdés: Hogyan rendelkeznek a túlóráról a hatályos szabályok? Kifizeti-e a munkáltató a túlórát? Munkavállalóként mire vagyok kötelezhető?
Munkáltatóként gyakran kell megtalálni az egyensúlyt rövidebb távú munkáltatói érdekeink (vagyonbiztonság, munkafegyelem), valamint egyrészt hosszabb távú munkáltatói érdekeink (munkavállalók elkötelezettsége, lojalitása) és a munkavállalók személyes jogai között.
Az új Munka Törvénykönyve január 1-től életbe lépő szabályai vegyes képet mutatnak a munkáltatók szempontjából; míg a szabadság kiadása terén növelik a rugalmasságot, addig a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás korábbiakhoz képest szigorúbb időbeli korlátozottsága megnehezítheti a változó gazdasági környezethez való gyors alkalmazkodást – összegzi a Szecskay Ügyvédi Iroda.
Az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezetének (ILO) főigazgatója, Guy Ryder arra kérte a magyar szakszervezeti konföderációs elnököket, hogy fogalmazzák meg ismét, most már a gyakorlati tapasztalatok ismeretében is a munka törvénykönyvével kapcsolatos kifogásaikat - közölte az MTI-vel az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége.
