Közel egy éve lépett életbe az új Munka törvénykönyve. A Deloitte ebből az alkalomból összegyűjtötte a törvény eddigi, mindennapos alkalmazása során leggyakrabban kritizált rendelkezéseket, pozitív újításokat és a továbbra is bizonytalanságot okozó értelmezési kérdéseket.
Ha a munkavállaló jogsértést tapasztal munkáltatója részéről, hova fordulhat igényével, panaszával? Kártyás Gábor írása.
Egy újszülött számára nem a frissen festett babaszoba a legfontosabb, hanem hogy a szüleivel lehessen szeretetteljes, nyugodt környezetben. Ebben természetesen az anyára hárul a főszerep, de legalább ilyen fontos, hogy az első napokban az apa is ott legyen frissen bővült családjával. Munkajogi szempontból ezt teszi lehetővé az apai pótszabadság, amelyre több szempontból más szabályok vonatkoznak, mint általában a szabadságra – írja Kártyás Gábor.
Egyre elterjedtebb a gyakorlatban, hogy a munkáltató egyes juttatásokat csak azoknak a munkavállalóknak biztosít, akik egy adott időszakban (majdnem) minden munkanapot ledolgoztak. Például, a munkavállalók alapbérükön felül minden hónapban bruttó 20 000,- Ft jelenléti bónuszt kapnak, de csak akkor, ha az adott hónapban minden munkanapon dolgoznak. Jogi szempontból vajon kifogásolható egy ilyen díjazási rendszer? Kártyás Gábor írása.
A munkaviszonyban a feleknek egymás felé különböző kötelezettségeik vannak. A munkavállaló alapvetően köteles személyesen és legjobb tudása szerint munkát végezni, a munkáltató pedig köteles a munkavállalót foglalkoztatni, és neki munkabért fizetni. Mivel a munkavállaló alapvetően kiszolgáltatottabb, és fő célja a munkabér megkeresése, nem mindegy, hogy a bért és annak kifizetését milyen garanciák védik. Szabó Áron, a D.A.S. Jogszerviz munkatársának írása.
Vannak, akik elveszíthetik vasárnapi bérpótlékukat a bérpótlékszámítás szabályainak tervezett megváltozása nyomán - írja az ado.hu.
Mindenki ismeri az érzést, amikor a reggeli ébresztő hangja kiszakít bennünket az édes álomból. Aki erre boldogan ugrik ki az ágyból, „Hurrá, mehetek dolgozni!” felkiáltással, annak nem lesz ismerős a jelen bejegyzésben körüljárt probléma. Aki viszont ilyenkor inkább a „Csak még öt percet!” filozófiáját képviselve a másik oldalára fordul, bizonyára tudja milyen érzés a munkaidő kezdete után átlépni a munkahely küszöbét. Mit is jelent a késés munkajogi szempontból? Kártyás Gábor írása.
A munkaviszony a munkavállalót és a munkáltató közös megegyezésével jön létre. Ennek megfelelően a munkaszerződés módosítása, és számos fontos munkafeltétel alakítása is csak a munkavállaló beleegyezésével lehetséges. A feleknek arra is módja van, hogy közös megegyezésükkel olyan feltételekkel szüntessék meg a munkaviszonyt, amiben csak meg tudnak egyezni.
Noha elkészítésének egyik fő indoka volt, az új Munka törvénykönyve nem járul hozzá érdemben új munkahelyek létrejöttéhez. A változtatások hatására a megkérdezett vállalatok közel fele dolgozta vagy dolgozza át munkaszerződéseit, ugyanakkor kevesen vezették be az elszámolási időszak intézményét - írja a BDO Magyarország közleménye.
A munkaszerződés a felek közös megegyezésével jön létre, ezért annak tartalma is csak közös megegyezéssel módosítható - írja Kártyás Gábor.
Egyre több vállalat toboroz munkatársakat közösségi oldalakon, de a pályázók adatait gyakran elég szabadon kezelik, és arról sem értesítik a jelentkezőket, hogy az előéletüknek is utánanéznek.
Bizonyos érdekeltek az új Mt.-t próbálják munkavállaló-ellenesként beállítani, ennek egész egyszerűen az ellenkezője igaz: elsősorban a munkavállalói oldal kapott garanciákat az elmúlt időszakban – nyilatkozta dr. Varga Péter, a Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének (MMOSZ) alelnöke HR & Munkajog legfrissebb számának adott interjújában
A kisgyermekes szülők számára komoly kihívás a munka és a család összeegyeztetése.
A várandósság megállapításától a munkahelyen is a baba az első. Ha a nő a terhesség alatt dolgozik, úgy ez csak az egészségi állapotának megfelelő munkakörben történhet. Másrészt, a törvény a várandóssághoz kapcsolódóan több jogcímen is biztosít munkavégzés alóli mentesülést. Kártyás Gábor írása.
A kilencedik, számítógép előtt eltöltött órában minden bizonnyal megfogalmazódik a szorgalmas munkavállaló fejében a túlórával kapcsolatban néhány kérdés: Hogyan rendelkeznek a túlóráról a hatályos szabályok? Kifizeti-e a munkáltató a túlórát? Munkavállalóként mire vagyok kötelezhető?
A keresőképtelen munkavállaló mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól, és bizonyos ellátásokra is jogosult. Ezzel azonban nem teljes a beteg munkavállalók védettségének köre. Kártyás Gábor blogbejegyzése.
Természetesen mind a munkáltató, mind a munkavállaló érdeke az, hogy a munkavállaló egészséges legyen, és képes legyen ellátni a munkáját. Bárkivel, bármikor előfordulhat ugyanakkor, hogy egy betegség, vagy baleset miatt átmenetileg nem tud dolgozni. Kártyás Gábor blogbejegyzése.
Munkáltatóként gyakran kell megtalálni az egyensúlyt rövidebb távú munkáltatói érdekeink (vagyonbiztonság, munkafegyelem), valamint egyrészt hosszabb távú munkáltatói érdekeink (munkavállalók elkötelezettsége, lojalitása) és a munkavállalók személyes jogai között.
Az új Munka Törvénykönyve január 1-től életbe lépő szabályai vegyes képet mutatnak a munkáltatók szempontjából; míg a szabadság kiadása terén növelik a rugalmasságot, addig a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás korábbiakhoz képest szigorúbb időbeli korlátozottsága megnehezítheti a változó gazdasági környezethez való gyors alkalmazkodást – összegzi a Szecskay Ügyvédi Iroda.
Az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezetének (ILO) főigazgatója, Guy Ryder arra kérte a magyar szakszervezeti konföderációs elnököket, hogy fogalmazzák meg ismét, most már a gyakorlati tapasztalatok ismeretében is a munka törvénykönyvével kapcsolatos kifogásaikat - közölte az MTI-vel az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége.
